A halál tulajdonképpen jelentéktelen dolog...valójában csak átmentem ide a szomszéd szobába.Én én vagyok.Te pedig te.Akármit is jelentettünk egymás életében , ez mit sem változott. Nevezz csak nyugodtan a megszokott nevemen, beszélj velem ugyanazon a könnyed hangon , melyen mindig is beszéltél.Ne változtass hangszíneden. Nevess ugyanúgy ahogy valaha eggyütt nevettünk a vicceken. Imádkozz.Mosolyogj.Gondolj rám. -emlegesd fel a nevem nap mint nap , ahogyan annak ellőte is., de ne árnyékolja be semmi a hangulatot amikor szóba kerülök. Az élet nem kapott semmiféle új jelentést. Minden olyan amilyen volt , nem szakad meg a folytonosság. Az hogy nem látnak még nem jelenti azt hogy nem kell rám gondolni. Várok rád. -itt vagyok a közeledben .egészen közel. Nincs semmi baj.
Te voltál /vagy/ leszel a világ legjobb barátnője számomra. már több mint 10 éve. Szeretlek. Puszta jelenléteddel jó kedvet tudtál teremteni mindehol. Mindenki úgy emlegetett minket mint az "ikrek". és a kisgyerek az utcában már most lesáriznak néha engem. Hiányzik a jelenléted. de tudom hogy itt vagy. És itt leszel. itt hagytál magadból egy elég nagy darabot. MIndenkit megviselt az hogy már fizikai állapotban nem létezel. De most boldog vagy érzem. és ez így jó. Nyugodj Békében!