2010. november 5.

a képzeletek országlása kezdődik.






Elmúlt három napot Claudiáztam nálluk.
ez leírhatatlan.
ennyit egyszerre nem nevettem.
és kine hadjuk a "lilafoltokat" . egész pontosan ha egymásnál alszunk általában mindig úgy megyünk haza hogy tiszta Lilák és sebesek vagyunk.
És ez most sem volt kihagyható.
csak a hagyomány kedvéért.
Sőt hajnali négykor még a saját hülye kitalációinkon szakadtunk.


Imádlak Pintér Claudia.<3>Olyan sok minden pici dolgon képes vagyok idegeskedni mások hülyeségéból de rájöttem mostanra hogy teljesen felesleges ez az idegtépő dolog. Tudom hogy ki fontos nekem és megbízok benne teljesen és ki az aki fontos de nem biztos hogy rábíznám az életem.
Lesz ahogy lesz. Nem tud érdekelni.
És ha csak egy fiút és egy lányt lehet felsorolni aki örökké lesz tudom hogy
Clau És Ákos az.


Megválaszolom a kérdéseidet, mielőtt feltennéd őket.


-A hajam? Igen, tudom, régóta növesztem.
-Levágatni? Nem, még nem.
-Nem passzol a nadrágomhoz? Nembaj, én így szeretem.
-Hol a cipőm? Nyáron minek?
-Diszkóba? Inkább a vágóhíd.

This is the first page of our Story.


eddig komolyan úgy voltam vele hogy Szeretlek. de mostmár eljutottam addig a szintig hogy Imádlak. És mostantól te is beletartozol a számomra fontos értékrendek közé. Nem tudom hogy mi fogott meg ennyire benned mert annak ellenére hogy van sok közös dolgunk teljesen más féle tipusú emberek vagyunk. Talán az hogy annyira jó hogy mindenről tudunk beszélgetni? és bármin nevetni? vagy az hogy annyira édes vagy mikor ":O" fejet vágsz. Esetleg az hogy annyira imádnivaló fejed van .Más ilyen nincs sehol. Egyszóval tetőtől talpig .jobbról ballról.előrről hátulról odavagyok érted. És így rájöttem erre az elmúlt három napban hogy nem láttalak. És ígyis rajtad agyaltam folyton.
Szeretlek nagyon.




Kérdés? van nincs ? Ok.