2011. január 28.



Délibáb megjelenik
Képzelet megszületik
Szívem megpihen
Lelkem szárnyal
Érzem most igazán élek
Néma csend egy nesz sem hallatszik
Csak én vagyok senki más
Lehet ez csak egy álomvilág

most úgy minden mindegy. boldog vagyok és kész. elegem van a sok panaszkodásból , tényleg csukottszeműek nevelnek csukottszeműeket. nehéz átlátni a tömegen és vidámnak lenni csak úgy , mert valakin a legapróbb probléma is azt jelenti hogy NINCSÉRTELME élni. Úúúúristen emberek...

nem tudom hogy ezen sírjak- vagy nevessek-e. majd ha az élet igazán a földhöz vág , de úgy komoly okok miatt nem csak apró számodra hatalmas csalódás miatt és onnan felkelsz akkor lehet panaszkodni , de ha nem teszel meg érte semmit hogy egy picit változtass pozitívabb irányba az életeden akkor ne sírrj hogy neked milyen rossz .

ezmárténylegszánalmas...ennyiterről...

néhapicititissokmostanábanafeszültség. de megkell tanulni kiadni magunkból. ami azthiszem sikerült itt .

éshát...

SZERELMES.

meg most úgy egy szép jövő hétre számítok. és felőllem mindenki tehet ez ellen. akkor is elérem hogy jó legyen és pont.