2011. január 26.

megremeg a lábam _

összhang... ez tulajdonképpen mindenkinek mást jelent. az én lelkem most harmóniában van. elég zavaros és ijesztő este volt. történtek furcsa dolgok , de a drága jóbarátaim ilyenkor is támogattak ép ésszel a hajnal közepén [ : majd reggel izomból nekemnyissák az ajtót. [: azután kimegyünk az udvarra suliban sétálgatni meg stb. erre ... mi történik ? szerintem nem meglepő... 100% hogy elcsúzom azon a pár centiméteres jegen. nem volt vicces... ááá' : D

takarodjonmárrelahó...FÚJ.!

állítsunk egymásra székeket,fessük át kékre a szürke eget...


mostanában egyre több minden motivál .és ünnepélyesen esküszöm hogy reggel olyan finom kakaót ittam hogy ez már művészet.

Emberi teremtmény vagyok ugyan úgy mint te, de emlékezz, nem te vagyok. Ne erőltesd rám a kicsi sémáid, valamim biztos ki fog belőle lógni, akár az igazság takarója alól. Ne kategorizálj, csak figyelj, és hallgass.. hagyd elmesélnem ki is vagyok, mit is tartok. Aztán véleményezhetsz. Magadban, vagy hangosan, pocskondiázva vagy elismerően, csúfosan vagy elfogadóan. Ez már a te ízléseden áll vagy bukik. De egyet garantálok : nem fog érdekelni. (: Mert amit te gondolsz rólam, az nem hozzám tartozik, ellenben amit én rólad, az igen

S lubickol az óceán habjaiban, a szabadság árasztja el minden porcikáját, és érzi: az élet káosza gyönyörű, gyönyörű, mert a döntés a miénk, hogy mit és hogyan teszünk. Szabad vagy, bár ennek a halandóság az ára. De szabad vagy. És az élet szép!