2012. március 1.

ugyanazt a megszokott dolgot csináljuk mint régen, csak mégis minden más.újra egy tavasz. percről percre egyre nagyobb a félelem és a kétség, a nemsokára elkövetkező vizsgaidőszak miatt. nagyon nem várom, és egyre jobban azt érzem , hogy nem tudok semmit, mintha szivárogna ki a fejemből minden , pillanatok alatt. a mai ötödik lyukas óra kész felüdülés volt, hogy abból a bizonyos 'börtönből' egy kicsit kiszabadulhatunk legalább csütörtökönként egy órára.

a tegnapról se feledkezzünk meg, történésekben gazdag. ez a típusú izgalom hiányzott már az életemből. az osztállyal, mivel nem talált meg minket a baj, hát mi megkerestük azt. borzasztóan vicces volt, mint a filmekben. de most természetesen nem részletezném !

üreslapüreslapüreslaplennélte.ennek a hétnek borzasztó nagy varázsa van. lehet a napsütés okozza, de ez már  botrányos, hogy a semmiért miért van ennyire jó hangulatom magam is csodálkozom.Rám mosolyogtak és én visszamosolyogtam, megnevettettek újra és én felnevettem, a lelkem fellélegzett. 
ottvanaválaszrajta.