egész gyorsan telik az idő már megint. ma egész nap a Váczi rezidencián voltam, megnéztük az álmaink koncertfilmjét , beszélgettünk, sétálgattunk. és egyre jobban lelkesítjük be a másikat, hogy mindent elkel érnünk amit kitűztünk magunk elé. Orsival való randevúm az csak villám gyors volt mivel később tudott hozzánk bekapcsolódni. de nem is tudom. most úgy csinálnám már ami itt van fejben, nemhogy még két évet itt időzzek Szentesen. de mégsem történik körülöttem semmi eget rengető mégis mintha kicseréltek volna. talán a nyár utolsó napjának köszönhető, sohasem fogom elfelejteni azt a Snack-es beszélgetést. ami megalapozott mindent a világon számunkra. most már ebbe a kis időbe nem akarok ahhoz ragaszkodni görcsösen, hogy minden tökéletes legyen körülöttem és körülöttünk . mostantól csak úgy sodródom ...igazán