olyan furán jó most minden. szép lassan rendeződnek a dolgok. fura, hogy eddig észre sem vettem. de most már tudom kik azok akik mindig voltak és lesznek. és folyamatosan újabb és újabb emberek. a sors vesz és ad. igazán szentimentális este. a végére egész nagy tömeg lett körülöttünk. rettentő jól éreztem magam. már nem is akarok görcsösen menekülni dolgok elől. ráébredtem talán ennyi idő után, hogy ez mindig itt fog élni mindenemben . de annyira boldog vagyok az embereknek és még a holnapi sulihoz is van kedvem. meg úgy még mindig nincs kedvem regényt írni ehhez a vasárnapos hangulatommal meg főleg nem. de már rohan az idő a húszforintossal is már egy hónapja boldogítjuk egymást.