Eljátsszuk az életet, csak vígjáték a létünk, hibázunk, mikor egymás életébe lépünk.

pihenés.pihenés.pihenés. hegyénhátán. : D torlódnak a fejemben a kérdések , és a megnem kapott válaszok. alszom , élek , vagyok . leszek. és most próbálom átadni magam a semminek az elmúlt időben és csak lenni , ok nélkül . jó is az. van ami felpörger szárnyakat ad, és van ami hátráltat és belassít mintha minden nap egy újjabb társas játék lenne , ott fent dobnak a kockával én meg úgy teszek ahogy a kocka vetődik. de van ami itt van , és az elmúlt időszakban semmi nem váltott ki belőllem ilyen meleg megfoghatatlan érzéseket. sőt ez az egész életemre kivetíthető. egyszerűen mint egy tündérmese készen kapott szereplőkkel.

Esztelenül rohanjak a vak világba vagy álljak le gondolkozni az őrületig.. de képzeld csak el, ha mindenre meglenne a válasz máris korlátok közé szorulna a lehetőségek száma. Torokszorító szabadságvesztés, fojtogató_utálom. Középút az kell, bizonyos szemszögből nézve a szélsőséges ellentétek ütemes változása is középút átlagban.

szeretnék felhő lenni, felhőbb mint a felhők.