2011. január 20.


köszönök mindent pintér claudia. nélküled komolyan életem nem lenne.

meghagytam a kifliket csendes, vajas magányukban.
és szórakozottan üldögéltem a pokol hetedik körének szélén.
senkit sem árultam el.... csak a mindent.


HáT elmentél és olyan a csend melyben őszintén be kell vallani a magányból fakadt muzsikádban neved dallamát vélem hallani.


Mostantól fél hatkor felkelek és a napom hátralevő részében mosolygok.
KÜZDJÜNK MEG AZ ÜRESSÉGGEL, LEGYÖNK SZÍNEK.
LÁZADÁS A VALÓSÁG UTÁNZÁSA ELLEN
TÖKÉLETESEN ÉRTHETŐ
TÖKÉLETESEN MEGMAGYARÁZHATATLAN.
felőllem bárki lehetsz ha te vagy te , elég hogy itt vagy.